Az agrárium és a hozzá kötődő ágazatok a magyar gazdaság teljesítményének 20-25 százalékát adják, ezt az arányt és a vidék megbecsülését tovább kell növelni a következő években - jelentette ki a földművelésügyi miniszter csütörtökön Szolnokon, egy gazdafórumon
Fazekas Sándor előadásában elmondta: 2010 és 2014 között a Darányi Ignác Tervre alapozva sikerült stabil viszonyokat teremteni a mezőgazdaságban. A magyar földtulajdon védelme és az ország GMO-mentességének megőrzése a jövőben is fontos feladat marad – tette hozzá.
Az ágazat ma 200 ezernél több embert foglalkoztat, és mintegy félmillió embernek nyújt közvetlenül megélhetést. Az aggodalmakkal szemben az agrárium fejlődése nem járt a foglalkoztatás és a jövedelmezőség csökkenésével – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.
Ismertetése szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010. és 2013. között 37 százalékkal, a beruházási érték 23 százalékkal bővült, miközben a termelés egyharmadával magasabb most, mint az évtized elején. A beruházások ezzel párhuzamosan 2014-ben további 14 százalékkal, míg a gépvásárlások 60 százalékkal növekedtek.
Eközben emelkedett a jószáglétszám, és évente 15-20 százalékkal nőtt a jövedelmezőség - tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a hazai piacon a 10 évvel ezelőtti 50 százalékkal szemben jelenleg már 75-80 százalék a hazai élelmiszerek aránya. A tavalyelőtti 8,1 milliárd eurós agrárexport is azt jelzi, hogy a mezőgazdaság meghatározó szerepet tölt be az ország külkereskedelmében. A keleti nyitás stratégiája új piacokat nyitott meg a magyar termékek előtt, az orosz embargó ugyanakkor visszaveti a kivitel bővülését. Ez a hátrány a remények szerint új szerb és horvát piacok belépésével lesz enyhíthető – fűzte hozzá.
Fazekas Sándor a következő időszak legfontosabb feladatai között említette az egységes agrárkutató-intézeti és szakképzési hálózat kiépítésének folytatását, a szántóföldi infrastruktúra fejlesztését és a tájhoz kötődő, minőségi termékek részarányának növelését.
Kiemelte: a kabinet mintegy 300 milliárd forintot különített el az élelmiszeripar fejlesztésére. Fontosnak nevezte a hazai hús- és tejfogyasztás növelését, és úgy vélekedett, a kereskedelemben egy magyar multira” is szükség volna a hazai termékek piaci pozícióinak erősítése érdekében.
Jakab István, a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) elnöke a fórumon hangsúlyozta: azt az erőt, amelyet a szervezet a földtörvény megalkotása során megjelenített, ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bármennyire próbálnak is bennünket Brüsszelben támadni, az új földtörvény átgondolt és alapjaiban megtámadhatatlan” – fogalmazott.
Aláhúzta: a kamarai rendszer átalakításával sikerült elérni, hogy a gazdatársadalom képviselői minden döntéshozói fórumon kellő súllyal” jelen vannak.
Rámutatott: a jövő egyik legnagyobb kihívása hatékony és életképes gazdatársulások létrehozása és az agrár-rezsicsökkentés megvalósítása.
A Földművelésügyi Minisztérium, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jövőben is együtt dolgozik azért, hogy Magyarország mezőgazdasága további sikereket érjen el.
(MTI/FM)
