Útmutató a szőlő-bor ágazat termelői integrációs szervezeti elismeréssel járó előnyökről.

Tájékoztató a szőlő-bor ágazat termelői integrációs szervezeti (továbbiakban: TISZ) elismeréssel járó előnyökről

 Bevezető:

A mezőgazdasági termelők tárgyalási pozíciójának erősítése érdekében az Európai Unió különböző módon ösztönzi a termelői együttműködéseket. A termelői együttműködésnek több formája (termelői csoport, szövetkezet, termelői integrációs szervezet) lehetséges, melynek megválasztását a termék attribútumaihoz mérten kell meghatározni.

Mely ágazatokban lehet elismerni a TISZ-t?

• gabonafélék (ide tartozik a csemegekukorica is);
• rizs;
• cukor;
• szárított takarmány;
• vetőmagok;
• komló;
• olívaolaj és étkezési olajbogyó;
• len és kender;
• szőlő (fajtától függetlenül) és bor;
•  dísznövény (élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat);
• dohány;
• marha- és borjúhús;
•  sertéshús;
•  juh- és kecskehús;
• tojás;
• baromfihús;
• méhészeti termékek;
• selyemhernyó;
• egyéb termékek pl. burgonya vagy ló is.

Jogszabályi háttér:

•  24/2020. (VI. 22.) AM rendelet - a termelői integrációs szervezetekről
•  2015. évi XCVII. törvény - a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről
• 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
• 2012. évi CCXIX. törvény - a hegyközségekről
• 2020. évi CLXIII. törvény - a szőlészetről és borászatról
• 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet - a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
• 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet - a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól

Milyen előnyei vannak a TISZ-nek?

 ·           Versenyjogi kivételek (összehangolt magatartás, ártárgyalás)

Az államilag elismert TISZ felmentést kap egyes uniós szinten szabályozott versenyjogi előírások alól – például nem minősülnek kartellezésnek az ártárgyalásai, ezáltal tevékenysége során nem valósít meg tisztességtelen piaci magatartást. A TISZ-ek a tagok termelésének egy része vagy egésze tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, közösen forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

 ·           Kiterjesztés (regionális szinten, előállítás 2/3-a, termelők 50%-a)

A TISZ-en belül alkalmazott közös megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások kötelezővé tehetők az érintett régióban tevékenykedő egyéb termelőkre is, akik nem tagjai a TISZ-nek. A szabályokat a TISZ kérésére, és a szükséges feltételek teljesülése esetén az agrárminiszter terjesztheti ki.

·           Pénzügyi hozzájárulás

Ha a kiterjesztett intézkedés az ágazatban dolgozó szereplők gazdasági érdekeit általánosan szolgálja, akkor a TISZ-en kívüli szereplők is kötelezhetők arra, hogy a megvalósítás költségeit részben vagy egészben befizessék a szervezet számára. Így mindenki, aki élvezi a kiterjesztett intézkedés előnyeit, viseli annak költségeit is.

Miért előnyös a termelőknek a TISZ működtetése?

A termelői szervezetek fontos szerepet töltenek be az ágazatok működésében, hiszen a termelők közösen tudják az engedélyezett ágazati tevékenységet gyakorolni, legyen szó például az egyénileg megtermelt áru közös értékesítéséről. A kooperációnak köszönhetően csökkennek a termelők költségei, ezáltal magasabb jövedelem realizálódik számukra. A közös munka és szoros együttműködés révén javul a termelők alkupozíciója, így sokkal eredményesebben tudják magukat képviselni a feldolgozók előtt. Mindemellett technikai és logisztikai szempontú előnyöket is élvezhetnek a TISZ tagjai, nem is beszélve arról, hogy bizonyos állami támogatások elbírálásánál pozitív előnyt jelent az ilyen szervezetben való részvétel.

Milyen elismerési feltételei vannak a TISZ-nek?

TISZ-t bármely jogi személyi formájában lehet alapítani, ám lényeges feltétel, hogy a TISZ-t legalább 10 tagból álló szervezet együttesen, saját akaratú elhatározásából kezdeményezze. Általános szabály, hogy a legalább 10 tagból álló szervezetnek egy adott régió termelésének minimum 1%-át kell adnia. A szakmai szervezetek bevonásával kialakított elismerési feltételek figyelembe veszik az egyes ágazatok sajátosságait is, éppen ezért speciális szabályok érvényesülnek a szőlő-bor ágazatban.

A szőlő- bor ágazati TISZ elismerési kérelmet papír alapon és optikai adathordozón is, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztály részére kell megküldeni. A benyújtott elismerési kérelem hiányosságai szükség esetén pótolhatóak. A miniszter a hiánytalan benyújtásától számított négy hónapon belül határoz a termelői integrációs szervezet elismeréséről.

A kérelemhez mellékelni kell:

• a kérelmező elismerési feltételeknek való megfelelését igazoló dokumentumokat,
•  a létesítő okiratot,
• nyilatkozatot a papíron és elektronikusan benyújtott kérelem megegyezéséről
• a minisztérium honlapján közzétett, kitöltött adatlapot,
• termesztési, tartási, vagy tenyésztési technológiák bemutatását tartalmazó leírást,
• a tagok nyilatkozatát arról, hogy esetükben nem merül fel a kizárási ok*,
• nyilatkozatot a szakember alkalmazásáról,
• társulások esetében a működéshez szükséges ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy használati jogának igazolására szolgáló dokumentumot.

A szőlő-bor ágazatban a TISZ méretének az adott borrégió méretéhez kell igazodnia. Speciális elismerési szabály a szőlő-bor ágazatban, hogy az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet XII. rész a) és b) pontja szerinti termékek esetében egy adott földrajzi árujelzővel ellátott, a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti forgalombahozatali azonosítóval (a továbbiakban: forgalombahozatali azonosító) rendelkező borászati terméket előállító borászati termelők legalább 51%-át tömörítő és e földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek mennyiségének legalább 20%-át közfogyasztásra forgalomba hozó borászati termelők szervezete nyújthatja be a termelői integrációs szervezetként történő elismerési kérelmet.

A 24/2020. (VI. 22.) AM rendelet módosítása után jóval egyszerűbb a szőlőtermelőknek és a borászoknak is TISZ-t alakítania, ugyanis már a hegyközség szőlész vagy borász szekciója is benyújthatja a kérelmet, amennyiben megfelel az alább felsorolt feltételeknek – a termelési vagy területi feltételek kivételével. A szőlész-borász TISZ létrejöttének eredménye, hogy helyi szinten meghatározó kereskedelmi erővel rendelkező szervezetek jöhetnek létre, amelyek tevékenysége hozzájárul egy-egy borvidék, borrégió fejlődéséhez.

 Szőlész-borász TISZ speciális szabályai

A szőlész vagy borász TISZ-t jogi személy kezdeményezhet, melynek legalább 10 termelő tagja van. Szőlészeknél elismerési feltétel, hogy a gazdálkodás egy borrégió szőlőterületének legalább 2,5%-án, (három év után 10%-án) vagy legalább 500 hektáron, borászok esetében pedig adott földrajzi árujelzővel ellátott, forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméket előállító borászati termelők legalább 51%-át tömörítő és e földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek mennyiségének legalább 20%-át közfogyasztásra forgalomba hozó borászati termelők kezdeményezzék.

A TISZ tagokat továbbá széleskörű döntési szabadság illeti meg abban, hogy mely tevékenységet (feldolgozás, értékesítés, szállítás, csomagolás, címkézés vagy promóció, a minőség-ellenőrzés szervezése; berendezések vagy raktárlétesítmények használata, hulladékkezelés; inputanyagok beszerzése) szeretnék közösen végezni. A felsorolt tevékenységek közül legalább egyet valósítanak meg közösen. Az egyéb feltételek, mint például a taglétszám, a termék érték vagy a kívánatos együttműködési szint ágazatonként eltérnek, figyelembe véve a szektorok sajátosságait, amelyeket a részletes információk tartalmaznak.

Szőlész és borász TISZ elismerésének részletes szabályai

•  a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,
• a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;
• a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,
•  kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;
• a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;
• a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;
•  a melléktermékek, maradványanyagok és hulladékok kezelése és hasznosítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme céljából, megőrizve és ösztönözve a biológiai sokféleséget, és előmozdítva a körforgásos jelleget;
• hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;
• kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;   kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;
• a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;
•  a tagjai részére folyamatosan biztosítja a piac igényei alapján összeállított és ellenőrzött termesztési, tartási vagy tenyésztési technológiák végrehajtásához szükséges információkat és szaktanácsadást,
• vállalja, hogy az elismerést követő egy éven belül a gazdasági ügyek, valamint a kereskedelem irányítására szakembert alkalmaz,
• ha gazdasági társaságként működik - a létesítő okiratában rendelkezik arról, hogy egy termelő tag szavazati aránya nem haladja meg a 30 %-ot,
• tagjai ügyfél-azonosítóval rendelkeznek.

* Kizárási ok: TISZ-nek nem lehet tagja az, aki több mint fele akkora mennyiségű, az elismeréssel érintett terméket vásárolt fel, mint amennyit megtermelt. A kizárási ok érvényesül a gazdasági társaság, vagy a közeli hozzátartozó által felvásárolt termékek esetében is.