A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, hogy az Egri borvidék rangja és a borok minőségének javítása érdekében az borvidéket zárttá tegyék, ám ennek hatásait is fel kell mérni, így azt, hogy miként lehet majd értékesíteni az itt maradt mennyiséget, és hogy a szereplők mennyire fegyelmezetten tartják be a rendelkezéseket - mondta Fazekas Sándor Egerben.

A vidékfejlesztési miniszter egri, helyi borászokkal, Habis László polgármesterrel, valamint az Eszterházy Károly Főiskola képviselőivel folytatott kerekasztal megbeszélést, amelyet Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő szervezett.

A tanácskozáson a helyi résztvevők arra mutattak rá, hogy az Egri borvidék óriási növekedési potenciállal rendelkezik, ám ezt nem sikerül kihasználni, mert rengeteg szőlő és folyóbor hagyja el a borvidéket. Holott ha helyben dolgoznák fel a termést, és magas minőségű palackos bort állítanának elő, sokkal több jövedelem képződhetnek a borvidéken. Ebben jelentene nagy előrelépést az eredetvédett egri borok helyben történő palackozása.

A megbeszélés másik fő témája az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa volt, az intézmény jelenleg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához tartozik. Gál Lajos egri borász rámutatott: "mielőtt a politika nem rakta Gyöngyöshöz, termőhelyi kutatásokat, klónkísérleteket és az eredetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat végzett". Szerinte a szőlészeti-borászat oktatása, kutatása terén "a szürkeállomány rendkívüli módon lecsökkent"

Fotó: Pelsőczy Csaba

Fazekas Sándor leszögezte: egy történelmi borvidéken fontos, hogy legyen olyan tudományos, kutatási háttér, amely segíti a borok minőségének javulását. "Nagy az elkötelezettség, hogy egri fenntartásba kerüljön a kutatóintézet, dolgozunk rajta, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre" - fogalmazott.

Hozzátette: a tárca olyan kutatóintézeteket vesz át, amelyeket az adott felsőoktatási intézmény át akar adni. Itt ilyen szándék nincs, az intézet a felsőoktatás keretei között marad. Minderről az Emberi Erőforrás Minisztériumával, illetve az érintett szereplőkkel kell egyeztetni.
Szólt arról is, hogy a magyar agrárszakképzés "újjáépítés alatt áll", a cél a gyakorlatorientált, az adott ágazat szükségleteihez igazodó, versenyképes tudást adó szakképzés létrehozása.

Szóba került a találkozón a parlagon hagyott, nem művelt, osztatlan közös tulajdonban lévő, a művelt területek közé ékelődő, ekképp a gazdálkodást jelentősen megnehezítő, a "szőlőtermelők életét mérgező" földek ügye is.

A miniszter jelezte: a Fidesz-KDNP kormányzat a következő ciklusban fel akarja számolni a múltból megörökölt, 1,8 millió hektárnyi osztatlan közös tulajdonban lévő földeket. Ugyanakkor emlékeztetett: az új földtörvény előírja a megművelési kötelezettséget. Felidézte, hogy a kormány hozzálátott a zártkertek, kis területek nyilvántartásba vételéhez, ám ez óriási felháborodást váltott ki.

Habis László azt hangsúlyozta, hogy a borturizmus erősítését célzó lépéseket az új uniós pénzügyi ciklusban is folytatni kell. Ugyanakkor fontos lenne a térség fejlesztése is, rendezni kellene a külterületi utak, a felszíni vízelvezetés kérdését - tette hozzá.

(MTI)