Magyarország a következő ötéves időszakban 145,5 millió euró (43 milliárd forint) felhasználására jogosult a szőlő- és bortermelés uniós támogatási keretéből, ami több mint 20 millió eurós növekedést jelent – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Soltvadkerten.

Feldman Zsolt kiemelte: a megnövelt uniós támogatás felhasználásával megújul a borászati géppark és a technológia, valamint gyorsul az ültetvények szerkezetátalakítása is.

Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unióban 2015. december 31-jén megszűnik a telepítési jogok rendszere, amit az engedélyezés rendszere vált fel.

A helyettes államtitkár hozzátette: a hazai szőlő-bor ágazatnak komoly lépéseket kell megtennie az új rendszerre történő átállás gördülékeny lebonyolítása, valamint a jelenleg is meglévő szőlőtelepítési jogok minél teljesebb körű felhasználása érdekében.

Feldman Zsolt a Szent Márton-napi újborünnepen tartott előadásában jelezte, hogy a hazai bortermelés a 2008-as 3,5 millió hektoliterről 2012-re 1,81 millió hektoliterre csökkent. A 2013-as adatok szerint 2,6 millió hektoliter bor előállításának van realitása a 65 ezer hektár szőlőterületről.

A hazai bortermelés visszaesése növelte az importot, amely a 2009-es 157 ezer hektoliterről 2011-re 619 ezer hektoliterre nőtt.

A helyettes államtitkár a kutatás-fejlesztés és a képzés szempontjából kiemelkedőnek nevezte, hogy 2014. január 1-jével megalakul a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelyen belül létrejön a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, melynek része lesz a kecskeméti kutatóállomás.

Font Sándor (Fidesz), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke fontos lépésnek nevezte, hogy a Hegyközségi Nemzeti Tanácsot szakmaközi szervezeti joggal ruházták fel, így a rendeletek és törvények előkészítésénél komoly szerepe lesz, továbbá az uniós pénzek felosztásába is beleszólhat.
Kiemelte: Magyarországon évente 3 millió hektoliter bor termelése jelenti az egyensúlyi mennyiséget, ha kevesebbet állítanak elő, akkor azt főleg olasz borok importjával pótolják. A soltvadkerti hegyközség 3 ezer hektárján legnagyobb mennyiségben bianca, cserszegi fűszeres, kékfrankos és ezerjó fajtákat termesztenek.

(MTI)