AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS A BORÁGAZAT ADMINISZTRÁCIÓJÁT CSÖKKENTI

Publikálva: 2020. június 24.

Az új szabályozás a borágazat adminisztrációját csökkenti és egyszerűsíti - hangsúlyozta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a 3. BorÉRT Borturisztikai Konferencia, Kiállítás és Vásár rendezvényen.

Ismertette: az új borágazati szabályozás struktúrája a jövőben három részből - törvényből, kormányrendeletből, miniszteri rendeletből - áll majd, az eddigi több mint tízféle jogszabály helyett.
Emlékeztetett arra, hogy az új bortörvényt az Országgyűlés tavaly elfogadta, az idén augusztus 1-jén lép hatályba, de lényegében az idei szüretet még nem fogja érinteni.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az ePincekönyv rendszer révén az ágazatban bevezetésre kerül egy valódi elektronikus ügyintézési rendszer. A tervek szerint ennek használatára 2022. január végétől fokozatosan nyílik meg a lehetőség, és 2022. augusztus 1-jén térnek át teljesen a rendszerre. Megjegyezte, ennek használata a legkisebb termelőknek ezt követően is csak lehetőség marad, nem pedig kötelezettség.
A helyettes államtitkár egyebek közt ismertette, hogy az új bortörvény bevezeti a szüreti bejegyzés fogalmát. Új fogalom lesz 2022-től a borgazdasági egység is, az azonos egységbe tartozó szereplők egyszerűbb eljárásban tudják majd teljesíteni a szüreti adminisztrációt.
Előadásában az AM helyettes államtitkára szólt arról is, hogy harmonizálják a szakmai-jövedéki nyilvántartás típusokat, 2022 augusztusától háromféle szakmai jövedéki nyilvántartást - kisüzemi, általános és online regisztert - kell majd vezetni, a szereplők méretétől függően. Az on-line regiszter vezetésére csak az éves szinten legalább 20.000 hektoliter borászati terméket értékesítő cégek lesznek kötelezettek, 2022 augusztusától.
A helyettes államtitkár jelezte azt is, hogy 2022-től a bor forgalomba hozatali folyamata is egyszerűsödik, egyablakossá válik. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője a konferencián elmondta, hogy a hazai bortermelés egyharmada kerül exportra, céljuk a palackozott magas minőségű magyar borok külpiacának növelése, az eddig pozíciók erősítése. Ennek érdekében nemzetközi borkommunikációt végeznek, különböző szakmai rendezvényeket, szakkiállításokat tartanak.
Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) borturizmus és borkommunikációs területének kiemelt vezető szakértője arról beszélt, hogy a magyar borturizmus növelése érdekében a hazai borvidékeket, a boros utazásokat népszerűsítik. Tavalyi tanulmány szerint a borturizmus fellendítéséhez fontos a borászatok tudatos stratégiai tervezése, és a jó borturisztikai gyakorlatok megvalósítása.

(MTI)

Menü

Főoldal

Navigáció