Fotó: Pelsőczy Csaba
Még készül az ágazati stratégia a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium szoros együttműködésében – mondta Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten egy borjoggal és bormarketinggel foglalkozó idei szakmai tanácskozáson
Az FM eredetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a készülő stratégia kereteit meghatározza a magyar szőlő és bortermelés helye a világban, amely az első húsz termelő közé helyezi Magyarországot, a 16-17. helyre. Jelezte: a világ borpiaca átalakul, így a tradicionális borelőállító országok lehetőségei is átalakulnak. Ez Magyarországnak előnyére is válhat, mivel előtérbe kerül az alkalmankénti borfogyasztás.
Gál Péter az eredetvédelem kapcsán kiemelte: hazánkban nagy a termőhelyi változatosság, amelyet csak egy jól működő eredetvédelmi rendszer tud hatékonyan megjeleníteni a piacon. Ehhez a termékleírások további fejlesztésére van szükség annak érdekében, hogy a földrajzi árujelzőink kifejezőbbek legyenek.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a konferencián elmondta: a szőlő- és a borágazat versenyképességének erősítése érdekében külön jogcímen szerepel majd a pályázatok kiírásánál a versenyképesség javítása
A Miniszterelnökség által kezelt Vidékfejlesztési Program pénzügyi forrásából a mostani uniós költségvetési időszakban, 2020-ig mintegy 20 milliárd forint elkülönített forrás áll a szőlő- és borágazat rendelkezésére. Az elkülönített pénzösszeg pedig az jelenti, hogy a támogatásért az ágazat szereplőinek nem kell más élelmiszeripari ágazatokban tevékenykedőkkel versenyezniük - jegyezte meg. Úgy vélte, hogy ez az összeg elegendő lesz a versenyképesség európai léptékű javítására.
L. Simon László ugyanakkor felhívta a figyelmet ara, hogy az ágazatban tevékenykedőknek ugyanakkor versenyezniük kell egymással a támogatás elnyeréséért, ami változás a korábbi pályázati gyakorlathoz képest.
A versenyképesség növelése mellett kiemelte az erőforrás-hatékonyság javítását és a hozzáadott érték növelését, valamint megjegyezte, hogy előnyt élvez a pályázatok elbírálásánál a közös beruházások megvalósítása.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlő- borágazatban tevékenykedők támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból is. (Ez összességében mintegy 145 millió euró, mintegy 44 milliárd forint.) A legjelentősebb forrás az ültetvények szerkezetátalakítási programjára vehető igénybe. Ez 123 millió eurót tesz ki, ami csaknem 40 milliárd forintot jelent. Emellett támogatják még a harmadik országokban történő termékpromóciót, valamint a melléktermék-lepárlást is.
Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzet Tanácsának elnöke kiemelte: a szőlő- borágazat tőkeigényes, ezért nagy jelentősége van az ágazati szereplők, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szervezetek és hatóságok együttműködésének. Ennek a közös munkának az összehangolását jól szolgálja, hogy a HNT a múlt év nyarán szakmaközi szervezetté alakult.
Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a jelenlévők figyelmét a Carton Hungarikum programra. Ennek segítségével népszerűsíthetik a magyar borászok termékeiket a világban a magyar külképviseletek - nagykövetségek, kulturális intézetek - segítségével. Az államtitkár megemlítette: a magyar diplomácia más lehetőségeit - például magyar állami vezetők külföldi látogatásai - is kihasználják.
(MTI/FM Sajtóiroda)
