Az Európai Bizottság 2006. június 22-én hozta nyilvánosságra a szőlő-bor közösségi szabályozás reformjára vonatkozó álláspontját. Az EU Bizottság a borpiac közös szervezésének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást. Tervének célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között, valamint a szabályozás egyszerűsítése volt. A borreform meg kívánja őrizni az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe véve e térségek természeti adottságait.

A tárgyalások folyamán a Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság több ülésen tárgyalta a borpiaci reform témakörét. A képviselendő magyar álláspont minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került. A minisztérium 3-3 alkalommal ismertette a magyar álláspontot az Országgyűlés Mezőgazdasági, illetve az Európai Ügyek Bizottságában. A beszámoló a képviselt magyar álláspontról minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került.

A mindvégig következetesen képviselt, a szakmai szervezetekkel, illetve a parlamenttel közösen kialakított magyar álláspont leghatározottabb képviseletére 2007 decemberében volt szükség. Az agrárminiszterek háromnapi vitát követően, két tagállam ellenszavazatával, elfogadták a borreform kompromisszumos javaslatát. Magyar szempontból érvényesültek a legfontosabb célkitűzések.

Főbb eredményeink:

  • Az első, egyes déli, vagy nagy bortermelő államok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország) által képviselt álláspont szerint a nemzeti borítékokban 100%-ban a történelmi komponenst kívántak figyelembe venni. Másfél év tárgyalásai során sikerült elérnünk, hogy a nemzeti boríték kialakítása kizárólag a terület és a termés mennyisége alapján történjen (50-50%-os súllyal). A végső döntés szerint Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben (az eredeti javaslat szerinti 14,4 helyett) 16,8 millió euró és 2015-ben 29,1 millió euró (21 millió euró helyett). Ez azt jelenti, hogy magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, de megelőzzük Ausztriát és Portugáliát is.
  • A szőlőtermelő tagállamok jelentős része egyértelműen visszautasította a vidékfejlesztési átcsoportosításra vonatkozó eredeti javaslatot. Sikerült elérni, hogy Magyarország vonatkozásban az összes támogatási forrás az I. pillérben, azaz közvetlenül az ágazatban maradjon.
  • Sikerült elérnünk, hogy megmaradjon és bővüljön a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatás.
  • A melléktermék lepárlás lehetősége megmarad a nemzeti borítékon belül.
  • Nagy áttörést jelentett a kezdeti javaslathoz képest, hogy az alkoholtartalom növelése répacukor hozzáadásával megengedett gyakorlat marad.
  • Megtörtént a túltermelést levezető intézkedések (pl. krízislepárlás, szeszesitalpiacot ellátó lepárlás) határozott korlátozása.
  • A telepítési jogrendszer 2015-ig fennmarad.
  • A kivágási cél a legelső javaslatban szereplő 400 000 hektárról tárgyalásaink eredményeként lecsökkent 175 ezer ha-ra és csak 3 évig tart szemben az eredeti 5 évvel szemben. A program harmadik évében a jelenlegi kivágási támogatást folyósítaná, a második évben 10%-kal, az első évben 20%-kal emelné meg azt. A tagállamok a korábbi javaslat szerinti 10% helyett már a szőlőtermő területük 8 %-ának elvesztésekor (kivágásakor) leállíthatják a további támogatási kérelmek befogadását.
  • Az évjárat és a fajta megjeleníthető lesz az asztali borokon, így egyrészt sikerült visszaállítanunk ezt az EU csatlakozás előtti gyakorlatot, másrészt fel tudjuk venni a versenyt a harmadik országokból (USA, Ausztrália) beáramló fajtaborokkal.


A borpiaci reform 2008. augusztus 1-én lépett hatályba.